Az első gyerekünk egyetlen napot töltött alvózsákban, méghozzá az ötödiket. Januárban született, és a Férjem a bundazsák helyett véletlenül az alvózsákját hozta be a kórházba és abban vittük haza nagy röhögések közepette a kis 3 kilóst. Utána valahogy mindig volt indokom, hogy miért ne adjam rá. A Kisebbiknél már lelkiismeret furdalást éreztem, amiért nem használom a kölcsönkapott darabokat, így őrült kísérletezgetésbe fogtam.

Amikor még csak pár hetesen egy helyben maradt, bárhová is tettem, valami azt súgta, nem fogja éjjel lerúgni magáról a takarót, úgyhogy volt mentségem, miért nem szuszkolom bele a Lányomat. Mikor már ficánkolósabb korszakba ért, akkor én éreztem úgy, hogy nehezen tudom benne megfogni, macerás elrendezgetni benne a szoptatáshoz. Később, amikor már fel tudott állni a kiságyban, amiatt ébredt fel éjjel, hogy teljesen belegabalyodott az egyébként nyugodt alvás reményében ráadott alvózsákba. Külön kifogásokra leltem a zárásban. Amit a pelenkázás megkönnyítése végett alul is ki lehet nyitni, azt azért nem használtuk, mert sokszor kilógott a lába, hiába volt jó nagy a méret, és indult a takaró lerugdosás. Ami alul nem nyitható, abban nem lehet túl könnyen pelust cserélni. Ráadásul az lenne a célszerű, ha legalább 3-4 alvózsák állna a fiókban, hogyha pisis lesz, vagy beleizzad, akkor ne kelljen azért fohászkodni, hogy megszáradjon estére. Nekem meg nem fűlött a fogam hozzá, hogy kiadjak erre úgy 5ezer forintot.

Szóval, nekem folyamatos rossz anya érzésem lett, bárhol megláttam egy kallódó alvózsákot, így most, hogy a Kicsi lassan 1 1/2 éves lett, az indok is megérkezett a használatra. Egy szobában alszanak ugyanis a Naggyal, aki nemrég olyan köhögéseket produkált éjjelente, hogy a harmadik utcában lévő kutyák is vad ugatásba kezdte, amint meghallották az első taktusokat. A nyitott ablakon beszivárgó friss és hűvös éjszakai levegő gyógyír volt. Viszont féltem, hogy a Kicsi (aki elég sokat fészkelődik éjjel, és gyakrabban találom alatta a takarót, mint fölötte, amikor éjszaka bemegyek hozzá, ha felsír) megfázik. Így kapott egy bélelt, csak elől nyitható, ujjatlan alvózsákot. Pelust éjjel már nem cserélek, eddig a lábai sem akadtak benne össze, maximum reggelente kapok határozott reklamálást, mert nem tud benne körbeszaladni a kiságyában.

A Nagy viszont néha felébred éjjel pisilni vagy azért, hogy átkutyagoljon hozzánk, így bár létezik "járható" alvózsák is, Ő most azt nem kapott, inkább veszünk Neki egy nagyobb és vastagabb takarót, hátha azt nehezebben rúgja le álmában. Meg azt hiszem ki is kérné magának, hogy Ő már nem kisbaba, hogy olyan zsákot adjunk rá, amit Ő a kedvenc Lelle-babájára húz rá minden este, amikor lefekteti aludni.