Próbababák

Fel-mary kismamairodalomra vonatkozó vad infóáradását látva igencsak fel kell kötnöm a gatyeszt, ha én is be szeretnék szállni a ringbe.

Nevezett könyvet ajándékba kaptuk egyik barátunktól, aki nagyon tudott velünk örülni, hogy a barátja végre apuka lesz. Az "Út az életbe" lelkisebb könyvön kívül ez volt az a másik könyv, amit terhesen az álmatlan éjszakákon elolvastam és igazán remekül szórakoztam.

Először is a fotók... Lennart Nilsson fotóival minden kismama találkozott már szerintem (csak nem tudott róla). Szinte minden ma létező technikát bevetett annak érdekében, hogy a magzati létet megörökíthesse fotóin. Nincs olyan helyzet és pillanat, amit ne fotózott volna meg (a betegségeket kivéve, de ennek csak örülök) a fogantatástól kezdve egészen a mesterséges megtermékenyítésen át a szülésig. Vagy inkább a születésig, mert a császározást sem hagyja ki. Érdemes megnézni a weoldalát, az is remekbeszabott.

A könyv ráadásul nem csak a fotókkal adja el magát, ismeretterjesztő irodalomnak is kiváló. Nem semmitmondó adatokat és emészthetetlen biuológiai ismereteket zúdít ránk, hanem szélpen, olvasmányosan (már-már izgalmasan) írja le azt a kilenc hónapot. Én mindig is imádtam a biológiát és elég sokat tudok a testünk működéséről, de még engem is meglepett az egész fogantatás törékenysége. Elképzelhetetlenül sok tényező együtállása következtében jöhet csak létre ez a csoda - mert csak az lehet - és ennek tükrében még fantasztikusabb, hogy ez a folyamat mégis mennyire jól működik. Szinte hihetetlen.
Kedvenc fotóim közé tartozik az, amikor a magzat szemből inkább hasonlít egy kis halacskára (vagy siklóra), mint kisbabára :))

Jó szívvel ajánlom mindenkinek, akit érdekel az a kilenc hónap.