Azt hiszem minden csöppséggel egyedül autókázó anyuka rémálma, hogy a hátraarcos hordozóban nem látja a gyerekét. Az is baj, ha sír (miért sír??) és ha csendben van (a SIDS esetek egy része az autósülésben történik, naná hogy ez jár a fejemben ha nem hallom a szuszogást, pedig mondjuk csak alszik). Szóval agyrém. Innentől lehet kísérletezni. Kis visszapillantó a hátsó szélvédőre, amit baromi nehéz úgy belőni, hogy az első visszapillantóból ne csak a tükröt, de a gyereket is lásd egy hangyaszarvnyi területen. És az elindulás után 5 percel a rázkódástól úgyis elfordul a tükör.

Na ekkor találkoztam Békával. Először aszontam, nem kell ez nekem, drága, minek (kb 4990 Ft és eddig csak a Brendonban láttam)... aztán a fennen vázolt eset után csak beruháztam.

Felhelyezés úgy 4-es alá, mert kicsit komplikált rögzíteni, beállítani, ráadásul ha szabályosan visszahajtva tartjuk a hordozó karját, akkor ki is takarja többé-kevésbé a tükröt. Ezt is megoldottam, beállítottam a tükröt és hajrá. Nem mozdult el, jól láttam belle a gyerek bukóját és jókat röhögtem, mert a tükör biz torzít. Szóval bevált. és innen jönnek az extrák.

Gyerek először csak azt élvezte, hogy ő is lát ezt-azt a tükrön át (érdemes befeködni a helyére, és megnézni úgy a tájat... vicces). A rugdosó rész nem volt szerelem első látásra, egy hosszabb út kellett hozzá, hogy beérjen az élmény. Na de azóta! Ujjong, amikor beteszem az autóba, és szana széjjel rugdossa a cuccot. Ami olyan ügyesen van megszerkesztve, hogy nem csak az erőteljesebb mozdulatokra reagál, hanem már elég finom érintésre is. A plasztik rész mögött csak úgy pörögnek-forognak a halacskák és egyéb vizi-izék.

Úgyhogy béka, imádunk!