A lenti írás forrása a www.babanet.hu:

Ha cipőt szeretnénk vásárolni a gyermekünknek, több szempontból sincs könnyű dolgunk. Egyrészt nehéz a minden tekintetben megfelelő darabra rátalálni, másrészt pedig a kicsik többsége felesleges nyűgnek éli meg a vásárlást. A gyerekek bizonyos életkor alatt nem szeretnek egy üzletben nézelődni, próbálgatni, és mintha csak a hátuk közepére kívánnák az egész procedúrát. Mi meg csak állunk, és szeretnénk okosan dönteni a tökéletes lábbeliről, valamint megmenekülni az egyre fenyegetőbben közeledő indulathullámtól. Hogy a fenti, felettébb kényelmetlen és idegőrlő helyzetet elkerüljük, a következőket tehetjük:

* Ha van rá mód, és a kicsi lába nem különleges darab (extra vékony, nagyon magas rüszt, stb.), egy kartonpapírra állítva készítsünk sablont, majd azt a boltban a cipőbe illesztve válasszuk ki a megfelelő darabot – gyerektársaság nélkül.
* Érdemes a cipőpróbálgatós-vásárlós nap előtt gyerek nélkül átvizsgálni a kínálatot, majd a kicsivel már csak az előzetes rostákon túljutott 2-3 darabot felpróbáltatni.
* Ha gyerekkel indulunk útnak, ügyeljünk rá, hogy még otthon egyen-igyon, pisiljen. De ha álmos vagy beteg a csemete jobb ha el sem indulunk.
* Vannak napok, mikor minden gyerek nyűgösebb – fáradtság, vagy bármi más egyéb miatt -, ilyenkor inkább napoljuk el a vásárlást.
* A gyereket úgy öltöztessük fel, hogy vegyük figyelembe: a boltokban általában elég jól fűtenek, ha pedig bemelegszik a kicsi, minden türelme elpárolog.
* Célszerű tépőzáros cipőben útnak indulni, ezt könnyebb fel-le kapni a próbálgatás során.
* Mindig tegyen a gyerek pár lépést a cipőben – persze ne felszólításra, hanem valamiféle játékos felhívásra. Vegyük komolyan, ha arra panaszkodik, hogy szorít valahol.
* Lábujj-nyomkodás helyett kérjük el a mérőkészüléket a boltban, azzal azonnal megtudhatjuk, mekkora cipő kell a gyereknek. Ez azért is praktikus, mert nemcsak a megfelelő cipőhosszt, de a szélességet is leolvashatjuk róla. Az ujjbedugós módszert azért nem ajánljuk, mert kinek ducibbak, kinek vékonyabbak a végtagjai, míg az ajánlott távolság a kicsi lábujjai és a cipő fala között 12 mm.
* Legyen nálunk víz, rágcsálnivaló és esetleg egy kisebb alakú mesekönyv is, hogy a válogatás ideje alatt se unja magát a csemete. Szerencsére már több üzlet is rajzfilmekkel igyekszik lekötni a kicsik figyelmét, és megkönnyíteni az anyák dolgát.
* Kisebb korú gyereknél egyértelmű, hogy kié a döntő szó, de ha már nagyobbacska, vegyük figyelembe az ő véleményét is. Hordasson olyan cipőt, ami neki is tetszik, ezzel is segítjük az önkifejezését.
* Ne várjuk el gyermekünktől, hogy azonnal elfogadja az új cipőt, és már abban is menjen haza! A bölcsődés korosztály még nagyon ragaszkodik minden megszokott tárgyhoz, így valószínűleg a régi cipőjéhez is. Próbáljuk meg fokozatosan bevetni az új cipőt, azt pedig még végképp se említsük, hogy a régi megy a kukába, netán más gyerek fogja majd hordani.