Én feleslegesnek tartottam, de a nagymamám esküdözött rá. Aztán anyukám akkor vett egyet, amikor a törpemanó kisasszonyt 2700 grammal hazahoztuk, és olyan, de olyan iciripiciri volt, és úgy féltem, hogy megfázik - no, akkor anyuék elszaladtak a Kenguruba, és megvették az igazi, felhajtós-kötözős pólyát (egyébként méregdrágán).

Aztán rátettem a gyereket - aki azon nyomban elaludt, no nem a pólya érdeme volt ez, hanem a koraszülöttségé és az enyhe sárgaságé - aztán belecsomagoltam (gyerek még mindig durmol). Édesen nézett ki, és így biztos voltam benne, hogy nem fog így fázni. Még felemelni is könnyebb volt így, mert nem nyeklett semerre.

Egészen addig tartott az idill, amíg öntudatra nem ébredt a kismanó, vagyis kábé másnap - ugyanis már egyáltalán nem hagyta magát belekötözni, arról nem is beszélve, hogy hivatalosan a kezeit is be kellett volna szorítani a pólyába, de erről csak egy nagy ordítás volt a véleménye. Úgyhogy a pólyát egyszer használtam, amúgy teljesen felesleges babaholmi, szerintem.