Próbababák

Elköltöztünk! Új címünk: http://proba-babak.freeblog.hu/

Utolsó kommentek

Címkék

Címkefelhő

Félévesen pelus nélkül

2009.02.11. 14:00 - Próba-Bébi

Címkék: tallózó

Arra gondoltunk, hogy időről-időre közzéteszünk olyan, máshol megjelent cikkeket, írásokat, amik Benneteket is érdekelhetnek. Íme az első tegnapról, a Nők Lapja Cafe oldaláról származik:

Árven hét hónapos. Csupán három hétig viselt pelenkát, amíg a császármetszésből teljesen felépült az édesanyja. Azóta nem. Pelus helyett bodyt hord, és úgynevezett ázsiai bilit használ, amely szűkebb és hosszúkásabb hagyományos társainál.
Afrika, Ázsia és Dél-Amerika nagy részén 15-20 hónapos korban a gyerekek többsége szobatiszta úgy, hogy közülük sokan soha nem is viseltek pelenkát. Tegyük hozzá: sokszor semmilyen más ruhadarabot sem viselnek, ha az adott éghajlati viszonyok között erre nincs szükség.

 Az újszülött állandó, szoros testkontaktusban van édesanyjával, aki nagyon hamar megtanulja felismerni a baba viselkedéséből, mikor kell ürítenie, és ilyenkor megfelelő testtartásban eltartja magától, miközben jellegzetes hangot ad. Sőt, a kelet-afrikai digók az egy év körüli, már járni tudó kisgyermektől azt is elvárják, hogy a lakóhelyiségen kívül, általában a szabadban végezze a dolgát.

Árven azonban nem Kelet-Afrikában él, hanem Budapesten, szülei pedig fiatal magyar egyetemisták. Éppen ezért a kislányt sokan csodabogárnak tartják, a szüleit pedig minimum megbámulják, rosszabb esetben meg is szólják.
„Négy napig az édesanyámnak sem mertem elmesélni, hogy nem adok pelust a lányomra – kezd a mesélésbe T. Brigitta, Árven édesanyja. – A terhességem alatt kerestem az alternatív lehetőségeket, mert nagyon ódzkodtam az eldobható pelenkától. Nem csupán a környezetszennyezés miatt, hanem azért is, mert a pelenkában található nedvszívó anyagoktól szerettem volna távol tartani a lányomat. Így bukkantam az EC-re, amelynek elsősorban angol nyelvű szakirodalma van, de szerencsére már Magyarországon is van egy maroknyi lelkes csapat, akik a másfajta higiénés szoktatás hívei. Persze a saját szememmel is meg akartam győződni arról, hogy működik a dolog. De tényleg működik! Azzal kezdtem, hogy reggel ébredés után levetkőztettem, a hátát a mellkasomnak támasztva a bili fölé tartottam, és »pssss« hanggal biztattam. Ezt nagyon hamar siker koronázta. Utána pár napig csak azt figyeltem, mikor pisil, mikor kakil, mivel jelzi mindezt, és így szép lassan kialakult a saját ritmusunk. Most ott tartunk, hogy mindig bilibe kakil, nedves balesetek pedig csak akkor történnek, ha nem figyelek rá eléggé.”

A nomád kultúrák tapasztalataiból az következik, hogy az embergyerek egyéves kora körül biológiailag már érett lehet az akaratlagos vizelet- és a székletszabályozásra, ha születésétől kezdve tisztában van az ezzel járó testi folyamatokkal. Más kérdés, hogy az úgynevezett nyugati világban rengeteg egyéb készséggel is rendelkeznie kell, míg szobatisztának nevezhetjük (vetkőzés, öltözés, vécépapír-használat, kézmosás stb.). A természeti népek gyakorlati tapasztalatai alapján, a nyugati kultúra sajátságait figyelembe véve alakult ki az EC (Elimination Communication – ürítéskommunikáció) módszere, melynek legismertebb népszerűsítője a kanadai Ingrid Bauer.
Az itthon pisiltetés vagy pelenkátlanság néven ismert módszernek nem célja, bár általában következménye a viszonylag korai szobatisztaság. Alapja az ürítés kontrolljának veleszületett képessége, ami a többi hasonló korai reflexhez (búvár-, fogó-, lépőreflex stb.) hasonlóan kb. hat hónapos korra magától teljesen megszűnik. Gondos odafigyeléssel és a kezdeti időkben belefektetett jelentős energiákkal azonban ez a képesség tovább is fenntartható, irányítható és tudatosítható. Persze hosszú ideig így sem képes visszatartani a vizeletét a baba, de a megfelelő körülmények megteremtését megtanulja kivárni.

A módszer nevében rejlő kommunikáció alapja éppen az, hogy a szülő a lehető leggyorsabban reagál, amikor a gyerek jelzi a szükségét, a gyerek pedig a szülő jelzéseiből, a testtartásból és a hangadásból (vagy egyéb jelzésből: fújásból, kézjelből stb.) tudja meg, mikor engedheti el záróizmait. A jelzéseken kívül megfigyelik a baba személyes ritmusát (alvás, evés után stb.) is, illetve akinek úgy kényelmesebb, rendszeres időközönként felkínálja a lehetőséget, a baba jelzéseitől függetlenül. Éjszaka pedig, ha a kicsi felébred, nemcsak megszoptatják, hanem meg is pisiltetik, így viszonylag ritkán történik baleset. Az EC-s gyerekek általában 15–20 hónapos koruk között a hagyományos értelemben is szobatisztákká válnak.

A pelenkátlanság előnyei:
– olcsó,
– környezetkímélő,
– bőrbarát,
– erősíti a szülő-gyermek közötti bizalmat.
A pelenkátlanság hátrányai:
– kezdetben nagyon időigényes,
– fokozott(abb) odafigyelést igényel,
– utazás, közlekedés közben nehézkes,
– számolni kell a környezet értetlenségével.

„Nem a bili körül forog a család élete, a párommal mindketten egyetemre járunk még, így a gyerek és a háztartás mellett sokat tanulunk – folytatja Brigi. – Nem hiszem, hogy ha nagyon körülményes lenne, csinálnánk, vagy ha bepisilne éjszaka, akkor mosnék minden reggel. De így tényleg nem nagy ördöngösség. Velünk alszik, igény szerint szoptatom, sokat hordozom. Ezek mellett simán »elfér« a pisiltetés. Átlagosan harminc-negyven percenként biliztetem, és vetkőzéssel-öltözéssel sem tart tovább az egész pár percnél. Hordozás közben sokkal tovább bírja, ezért nem gond az sem, ha megyünk valahova. Állítólag ilyenkor úgy működik az anyagcseréje, mintha aludna. A pelusozás, illetve a hároméves kor körüli szobatisztaságra szoktatás sokkal több nehézséggel járna szerintem. De az például nagyon zavar, hogy ha nyilvános helyen (például egy áruházi pelenkázóban) pisil-kakil, akkor mindenki összeszalad, hogy milyen kis ügyes!!! Pedig ez nem úgy van, hogy az enyém tudja, a tied meg nem. Ha csinálod, működik, ha nem csinálod, akkor nem. Ki kell próbálni! Akiket ismerek, és kipróbálták, mindenki nagyon lelkes lett. Persze nem csinálja mindenki egyformán: van, aki éjszakára (textil)pelenkát ad a gyerekére, van, aki utazáshoz is, vagy akkor, ha idegenre bízza. Ez a lényegen nem sokat változtat, talán picit később lesznek szobatiszták, akik ismerik a pelenkát, mint akik nem is találkoztak vele. Én személy szerint nagyon örülök, hogy bele mertem vágni, és a következő gyerekemet is így szeretném szoktatni. Hihetetlen látni nap mint nap, mennyire természetesen működik az egész, és nagyon jó érzés, hogy ebben is segíthetem őt.
Úgy érzem, nagyon egy hullámhosszon vagyunk, tuti, hogy az EC-nek is köze van ehhez.”
 

A bejegyzés trackback címe:

https://proba-babak.blog.hu/api/trackback/id/tr12934810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fel-mary 2009.02.11. 15:43:27

Mi próbáltuk a biliztetést, igaz, teljesen más okból, de miután egy órát csücsült eredménytelenül a bilin (megemlékeztem róla már e blog hasábjain), így el sem tudom képzelni, hogy 0 hós kora óta ezzel kínozzuk egymást...
Ha az anyukának ez kényelmes, ám legyen, de abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy ezek a gyerekek előbb lesznek szobatiszták. A szobatisztaság ugyanis nem csak az inger tudatosítása és jelzése, hanem az inger átmeneti tudatos visszaszorítása is - sőt, esetenként inger nélküli akciózás... erre egy egy éves biztos, hogy nem képes!
Na mindegy, szerintem akkor már inkább textilpelus, de őszintén mondva én bizony azzal sem szórakozom, bár lehet, hogy a második gyereknél már bele mernék vágni, így, hogy tudom, hogy a pelenka tartalmának "kezelése" nem is olyan gáz, mint terhesen gondoltam :-)

szilda 2009.02.11. 16:22:01

Megerösítem Brigi tapasztalatát. Mi későn találkoztunk ezzel sajnos. 4 hónapos korában ült először bilire a fiam. Belepisilt. Látom hogy mikor kakil, és azonnal bilire teszem. Azóta nem kakil be, ami mosható pelusozásnál előny...Ha nem vagyunk otthon, és nincs bili, de kakilni kell, akkor wcbe kakil gond nélkül. Ha szorgosabb anyuka lennék, a pisi is másként menne. A visszaszorítás az ilyen gyerekeknél nem tudatos, hanem reflex, amit a csecsemőkortól nem maga alá vizelés szokása alakított ki. Ez fél éves korig alakul ki egy gyerekben így, vagy úgy. Ez a szakirodalmakban több helyen is olvasható.
A kényelem, amit az eldobható pelenka ad, anyagilag, és környezetkárosításban is magasabb árat küvettel, mint amit nekem megér.

T-eszter 2009.02.11. 16:50:24

első gyereknél tapasztalatlanság miatt, másodiknál meg feltételezett időhiány miatt nem vágnék talán bele. De nagyon érdekes cikk volt... lejön belőle, hogy nem a mielőbbi szobatisztaság a cél, de így ismeretlenül nagyon macerásnak tűnik, még akkor is, ha Szilda megerősíti a jó tapasztalatait.

És mondd, ha látod, hogy kaki lesz, akkor még van időd lekapni róla a pelenkát? Én is tudom nagyjából, hogy mikor fog (lilul a kis buksija), de akkor többnyire már ott is van a küldemény. Ráadásul ez sokszor kaja közben.

Engem az érdekelne, hogy ha nem hord pelust a gyerek és utazás közben mégis baleset történik, méghozzá barnamackós (és mondjuk tél van), olyankor mi a megoldás?

Fel-mary 2009.02.11. 17:03:40

Az enyém is általában kaja közben... csinál helyet a pociban :-)

szilda 2009.02.11. 17:17:37

nekem van időm még lekapni. gyakori nálunk is evés közben. A téli dologra meg azt javasolnám, ha még nem stabil ez a dolog kivételesen lehet pelust használni biztos ami biztos alapon.
A tapasztalatlanságra hivatkozás nekem azért nem jutna eszembe, mert az egész gyerekdologhoz tapasztalatlan az ember az első babánál. Másrészt meg mit veszíthetünk?

T-eszter 2009.02.11. 19:41:07

tapasztalatlanság csak annyiban, hogy ezer más dolog lesz (azaz van), amire figyelni kell, amit még nem tudunk. Csak ennyiben számít. De egyébként ez biztosan csak döntés kérdése. Egyszerűen felvállalom, hogy ezt a figyelmet is rászánom pluszban a gyerekre...
Veszíteni pár ruhát lehet, amit összekakkant a gyerek :DDDD
Amúgy Te akkor textilpelusos vagy. Anyu minden pelenkázásnál hálálkodik az eldobható pelusokért, mert meséli mennyit szenvedett velem, meg a pelenkakiütéseimmel. Nálatok nincs ilyen?

bölcsésztanár 2009.02.11. 20:29:20

Láttam egyszer a Spektrumon egy műsort egy pisiltetős anyukával. (Első gyereke volt.) Gyakorlatilag egész nap a 7 hónapos fiát figyeli, és minden időpillanatban készen áll, hogy pisiltesse-kakiltassa.
Képsorok: megy el otthonról, a ház előtti sövényre pisil a gyerek, barátokkal a parkban piknikezik, a fa alá pisil a gyerek, vendégségben vannak, folyton a gyereket nézi, majd időben szalad és a wc-be kakiltatja.
Nekem kicsit macerásnak tűnt.

Nincs a szemem előtt, hogy lehet megoldani a pisiltetést, mikor mondjuk két gyerekre figyelek a játszón, szállok fel a buszra, csinálom a nagybevásárlást, viszem oviba a nagyot, főzök, takarítok, s egyebek.

szilda 2009.02.11. 21:22:13

Moshatózom. nagyon szeretem. Sokat járok Pestre, és oda is csak azt viszek. Pesten is kiviszem wcre ha kakil, és lehet hogy furán néznek a teázóban, de sose csípi ki kaki a fenekét. Nagyon jó dolognak tartom a pelusnélküliséget, ersze én nagyon naturalista vagyok.. Vannak hátrányai a mai világban, de számomra kérdés, hogy ez a világ, vagy a módszer hibája...(tudom hogy radikális vagyok)

T-eszter 2009.02.12. 07:29:12

szilda, nem lenne kedved írni nekünk egy cikket? A címe lehetne: bevezetés a mosható pelus világába :))
amúgy komolyan, engem nagyon érdekelne honnan szedted hozzá az infókat, mik a tapasztalataid, tippjeid, trükkjeid

tollpihü · http://www.tollpihe-domborka.blog.hu 2009.02.12. 08:27:00

sziasztok!

nagyon klassz az oldal, csendesen lopakodom itt egy ideje :)
az én lányom, most múlt egy éves, és pár hónapja már bilibe kerül a nagydolog. persze ez egyedül az ő érdeme ;) elég egyértelműen jelzett, mire készül, uzsgyi a bilire ilyenkor. és most már csak oda hajlandó. komolyan. én sem hittem volna. általában délelőtt vagy ebéd után produkciózik, és ha úton vagyunk, csavargunk, akkor este. pelenkába kb. 5%-ban ment e pár hónap alatt a cucc. szerintem ez erősen gyerekfüggő, nem az én érdemem. ;)

szilda 2009.02.12. 10:18:33

Szívesen írok a mosható pelusról, de a szakértő tényleg nem én vagyok, de elég sok linket tudok. Megírom, aztán elküldöm valamelyikőtöknek lektorálásra, ha az megfelel.
Tollpihü, tényleg gyereke válogatja a dolgot, bár sok sok olyan anyukával találkozom, aki mondja, hogy "na most fog kakilni!", felajánlom a bilit, de csak legyint. Az együtt működés, a szándék sokat segít a hajlandóságot mutató gyereknek.

Fel-mary 2009.02.12. 10:58:29

Mi sem vagyunk szakértők, nem is ez a cél! Hanem a tapasztalat, elvégre, gondolom, az anyukák 99%-a szintén nem szakértő .-) Szóval várjuk az írást, küldd a probababak@gmail.com-ra

szedina 2009.02.13. 12:57:22

Nálam a nagylányom 9 hónaposan már a bilibe kakilt, mert tudtam, minden reggel evés után jön a cucc...Sosem erőltettem, csak kihasználtam a körülményeket. De nem mászott, nem gurult, csak ült... Ezért nem okozott gondot a megfelelő időben ráültetni a bilire és várni az eredményt. Ott ülve játszottunk, olvastunk, mesét néztünk, és csak várni kellett az eredményre! Cserében 18 hónapos korára megbízhatóan szobatiszta volt éjjel-nappal. Nem elfelejtendő, hogy ennyi idősen már folyékonyan beszélt, és kifejezete érthetően a szükségletetit. Szerintem ez is alapkövetelmény, mert lehetsz bármennyire ráhangolódva a csemetédre, ha nem kommunkiál bármilyen módon, a házimunka és egyéb teendők mellett igen nehéz ott lenni mindig készen a vetkőztetésre, bili előkapására, és ráültetésre... A kicsi is korához képest sokat beszél, fiú létére már a három szótagú szavaknál tartunk, de pisi-kaki stikában folyik, csak a szobát belengő intenzív szagok figyelmeztetnek a "termésre". Őt is hamar ráültettem, de mivel olyan mint egy sajtkukac, két másodperc után, (először a fütyit ügyesen belülre téve, ahogy Anyutól látta, némi pssss hangot kiadva,) elégedetten felpattan, belenéz és egy hangos "-Ennyi!" felkiáltással visszatolja a helyére az edényzetet. Vele nem működik... Ilyenkor legyek okos. Egyik barátnőm úgy nevelte a gyermekeit, hogy addig pelusoztak, amig maguk a gyerekek úgy nem döntöttek, hogy végre ideje levenni a pelust, mert már nagyok, és ciki, és különben is száraz, mert leveszik, és egyedül mennek pisilni... 3 évesen Ők is szobatiszták lettek, de az Anyuka szerint kényelmesebb volt pelenkát cserélni, mint állandóan készenlétben lenni, és ugrálni, vetkőztetni, és a végén átöltöztetni őket, mert úgyis bement valami... Náluk ez vált be. Valójában mindenkinek szíve-joga eldönteni, neki melyik módszer a tuti, és az ezzel járó akár anyagi, akár erőfeszítésbeli gondokkal megküzdeni, és a megfelelő időben örülni a szobatisztaságnak.