Próbababák

Elköltöztünk! Új címünk: http://proba-babak.freeblog.hu/

Utolsó kommentek

Címkék

Címkefelhő

Aktív Szülés Program

2009.02.11. 07:33 - T-eszter

Címkék: terhesség intézmény ingyen se kell

A gyerekvárás nagy biznisz.. sokaknak. kezdve a méregdrága kismamaruháktól a legextrább cuccokig, aminek aztán valszeg a felére sincs szükség.

de nagy üzlet az információ is, vagy ami annak TŰNIK. én bedőltem, de lehet csak rossz előadót fogtam ki.

Történt ugyanis, hogy a Kismama magazinban írtak egy programról, ami a belvárosban van és akad ott minden. jóga, fitness, intimtorna, csecsemőgondozás, babamasszázs ÉS előadások. Amin voltam, annak címe igen hívogató: Mikor születik a szülő? Anya-magzat kommunikáció. A magzati élet élettana és lélektana. Vendég: XYZ pszichológus . (egy előadás ára 1.500,-Ft -ami egy párra vagy egyénekre vonatkozik). ez igazán várakozást keltő téma, éppen jó volt nekem akkor, hogy már érezhető volt a baba jelenléte. hát elmentem.

Hangulatos szoba, babzsák fotelek, tea, kb 10 résztvevő, pszichológus a moderátor és a meghívott előadó is. jól indult. aztán jött az, hogy ez nem hagyományos előadás, hanem a kérdéseinkre szeretnének építeni, tehát kérdezzünk. well... hát ha már kérdezni kell, akkor az első legyen ez: mi is a baba-mama komm. magzati korban.
Itt egy rövid kifejtés következett, ami inkább volt tudományos mint érdekes. ezek után jött még pár kérdés - egy részük tőlem - amire gyakorlatilag semmi de semmi választ nem kaptunk. szinte mindig annyit mondtak, hogy: attól függ. meg majd kialakul. és mindenki egyéni. nem kell erőltetni. ok, ezeket tudom, de az agyam akkor szállt el, amikor megkérdeztem: én mint kismama, hogyan tudom megkönnyíteni a kispapának, hogy kommunikálhasson ő is a babával, vannak-e tippek, ötletek.
Naerre megkaptam: hogy úgy van jól, ahogy van, ne akarjak semmit se erőltetni. de ki beszélt itt erőltetésről - kérdeztem - én csak tudni szeretném, hogy mások hogy csinálják, mik a tapasztalatok. mivel rájöttem, hogy az előadóktól értelmes választ nem várhatok, így a többiekhez fordultam. na itt legalább kibontakozott egy kissebb beszélgetés, de ezt is hamar lecsapták a korábban már említett elmélettel: mindenkinél máshogy megy. lehet, hogy  párom úgy dolgozza fel az apává válást, hogy beletemetkezik a gépbe, és hogy ne erőltessem. VÁÁÁ. itt faladtam

Összeségében: 2óra, amikor nem kaptam több információt, mintha egy fórumon felvetettem volna a kérdést (kb. annyi alapja is volt a válaszoknak) és ez az egész nem is előadás volt! ráadásul mivel két óra, így dupla áron... hangaztos cím, és nulla haszon. maximum annyi, hogy kezeljem fentartásokkal az ilyen meghirdetett: "hurrá kismama vagyok" akciókat.

Amúgy a vonzónak látszó programok miatt adtam neki még egy esélyt. Hiába volt rossz az első benyomás, hátha csak kifogtam. Gondoltam elmegyek hozzájuk intimtornára, ott nem lehet sok kecmec. Aznap nagyon rossz, hideg, esős idő volt. Mivel úgy alakult, így már egy órával korábban ott voltam. Unalmamban végigolvastam mindent, ami az üzenőfalon volt, majd amikor már gyanúsan közeledett az órakezdés időpontja - és még mindig nem volt ott senki - kezdtem kicsit pipa lenni. Majd a tervezett kezdés után fél órával beslattyogott a szervező, aki rámcsodálkozott, mit is kezesek ott. Ja hogy a torna?? Na az elmarad. Ja, nem írták ki a honlapra, meg itt sem tettek ki papírt, hát bocsi. Több esélyt nem kaptak.

Ellenben nemrég láttam a szervezővel egy cikket a Nők Lapjában, ahol az alvásról írt. Méghozzá arról a problémáról, hogy mit tegyünk ha a gyerek nem alussza át az éjszakát. Nos tanácsot itt sem adott, de egy hatalmas adag lelkifurdalást (az arra fogékonyaknak) igen. Az elolvasása után majd a kardomba dőltem, hogy mi nem az ágyunkban altattuk a fiunkat, meg különben is, miért is akarok én anyaként aludni???

Semmi konkrétum, vagy akár egy mondat arról, hogy mégis milyen korú gyerekekről lenne itt szó... mert nem mindegy, hogy egy hónapos, vagy egy éves babát szeretnénk rávenni az éjszakai szunyára.

Ez a kis iromány kirívóan szubjektív és lehúzó lett. De engem nagyon bosszantanak az álszakértők, akik csak a külsőségekre adnak és a kismamák idézőjeles tudatlanságán (vagy inkább tapasztalatlanságán) és lelkifurdalásos önbizalomhiányán akarnak meggazdagodni. Persze az így előkezelt anyukáknak már sokkal könnyebb eladni minden vacakot...

Nektek mi a véleményetek? Esetleg van más tapasztalatotok róluk?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://proba-babak.blog.hu/api/trackback/id/tr76936234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fel-mary 2009.02.11. 11:53:47

A fenti poszthoz érdemben nem tudok hozzászólni, mert aktív szülés programon nem vettem részt, de azt hiszem, elsőterhesként az egész terhesség olyan, mintha ezzel különböző titkos társaságokba nyernénk bebocsátást, és jobbra-balra kapkodjuk a fejünket, hogy nahát, ezt is lehet, meg ezt is... holott a terhesség a világ legtermészetesebb, és legevidensebb állapota, amin a nők évmilliók óta ugyanúgy mennek keresztül. Ha megpróbáljuk természetesen kezelni, szerintem annál jobbat nem tehetünk.
Persze a tudatosság fontos, de egy csomó minden ösztön szinten működik. Tőlem egyszer megkérdezték, hogy azért simogatom a hasam állandóan, mert erre valami késztetésem van? Akkor vettem észre, hogy tényleg állandóan simogatom, pedig nem tudatos volt, az biztos (lehet, hogy csak kényelmes volt a hasamon nyugtatni a kezemet? :-))
Így végül is az nem nagy baromság, hogy azt mondják, hogy majd kialakul, de az igen, hogy ezért lehúznak egy csomó pénzzel. De végül is erre való ez a blog, hogy következő alkalommal már ne dőljünk be ennek. Igaz, második terhesként szerintem eszünkbe sem fog jutni ilyen helyekre menni, mert úgy leköt majd az első terhesség "eredménye" :-)
Apaügyben: azt hiszem, tudod, hogy az én lányom is egy olyan apával "bír", akinek az apaság nem azt jelenti, hogy könnyes szemmel simogatja az első ultrahangos pacát... sőt, még akkor sem hatódott meg, amikor a gyerek kidugta a valamijét a bordámnál, és azzal a lendülettel átvitte a csípőm környékére, de ez ügyben már fogalmazódik bennem egy poszt, úgyhogy nem lőném le a poént.

szilda 2009.02.11. 13:17:42

Teljesen egyet értek Veled! Nagyon tetszik ahogy megfogalmaztad ezt a problémaköt. És a legnagyobb baj, hogy ez tudatos, és az össze meglévő ösztönt ki tudják ezzel írtani azokból a szülőkből, aki tökéleteset szeretnének alkotni. Amikor ilyeneket hallok, a rosszabbik felem megszólal, hogy te is lehetnél szakértő, és jól kereshetnél, és még többet is adnál, de nem visz rá a lelkiismeret...Bár az biztos, hogy nincsenek mindig üdvözítő megoldások... pont ezért nincs értelme szakértőnek beállítania bárkinek is magát. Beszélgetni presze érdemes, de fizetni érte, hogy segítsen más gondolkodni magamról, a gyermekemről, a kapcsolatunkról, a párunkról... hát naivitás....
Ezt gondolom én, egy 11 hónapos, az éjszakát szülői ágyban át nem alvó meseszép, boldog fiúcska gyermek édesanyja, és egy fantasztikus férfi feleség....

bölcsésztanár 2009.02.11. 13:56:38

És ugyanez érvényes a könyvekre. Hihetetlen irodalma van a várandósságnak, szülésnek, nevelésnek. Ezek a könyvek inkább arra jók, hogy megzavarják a tapasztalatlanokat. Még jól jártál szerintem anno, hogy nem kaptál direkt tanácsokat. Úgyis az a legjobb, ami belülről jön.

Egyébként így van, a másodikkal eltelik az idő a játszótéren, két hiszti közt meg senki nem vágyik okos (esetleg gyermektelen) szakemberek tanácsára, csak egy kis csendre.

linus1 2009.02.12. 22:03:57

És a Születés hetéről mi a véleményetek?Mindig készültem rá, és soha nem jutottam el.