Próbababák

Elköltöztünk! Új címünk: http://proba-babak.freeblog.hu/

Utolsó kommentek

Címkék

Címkefelhő

Mikor vigyük először moziba a csemeténket?

2009.01.23. 09:00 - Próba-Bébi

Címkék: szórakozás még vállalható korosztály 5 éves kortól

Bevallom csészealj méretűre kerekedtek a szemeim, amikor ismerősök mesélték, hogy ismernek olyan szülőket (ők persze ezen mélységesen fel vannak háborodva), akik 2-3 éves csemetéjüket moziba vitték szórakozás gyanánt. Éreztem már néhányszor, hogy esetleg a Lányok lemaradnak valamiről, de ez a mozi téma nem hozott ki belőlem hiányérzetet, sőt azt gondoltam, hogy egy 4 évesnek még évei vannak addig, mire pattogatott kukoricát szorongatva ül a mozivászon előtt és úgy érzi, soha jobb dolog nem történt Vele azelőtt.

Több évre nem volt szükség, szám szerint csak egyetlen egyre, hogy ez se úgy történjen, ahogy anyám lánya elképzelte.

Tudom, nem dicsekedni való dolog, hogy a Nagy 4 évesen már látta DVD-n a Madagaszkárt, amit persze nem Magától helyezett be a lejátszóba, hanem a szülei gondolták úgy, jó móka lesz Neki. A rengeteg felnőtteknek szóló poén persze nem nevettette meg az Elsőszülöttet, a sok hasra esés, kedves álaltok, bohóckodás, érzelem viszont igen. Így amikor tavaly ősszel belefutottunk a 2. rész plakátjába valahol, a mi mozit sosem látott Lányunk a Shrekből ismert, pillákat rebegtető cicaszemekkel kérlelt minket, hogy menjünk el Vele megnézni, mert ez minden vágya.

Nem kell több diploma hozzá, hogy kitaláljátok, mi történt. Valamikor november táján a mi 5 évesünk egy 6 éves ikerpár társaságában pattogatott kukoricáért állt sorban, és az izgalomtól egyetlen másodpercre sem tudott nyugton maradni. A Nagy itthon megmutatta Édesapjának az Általa legnagyobbnak ítélt távolságot, amit a kis kezeivel be tudott fogni, mondván, hogy képzeld Apu, eeeeeeeeeekora nagy TV volt a moziban! :) A film közben a kukorica elfogyott, a narancsleves pohár is kiürült, pisilnie nem kellett, mindent jól látott és hallott, a film végén tapsolt és ülve maradt, hogy akkor jöhet a következő rész... Hazafelé persze kiderült, hogy sok még a homályos folt a cselekménnyel és az ok-okozati viszonyokkal kapcsolatban, de fel volt dobva és még napokig kuncogott azon,hogy a vízilovak is tudnak szerelmesek lenni, mint Ő Viktorba.

Én végig azon izgultam, hogy a Lányunk vagy megsüketül vagy szemtengelyferdülést kap, mert szerintem állati hangos volt a film és kizárt, hogy egy ekkora kislány be tudja fogni azt a hatalmas filmvásznat. Napokig megfigyelés alatt tartottam a veszélyeztetett csemeténket, de semmi gyanúsat nem tapasztaltam a fent említett érzékszervei kapcsán, így elkönyveltem, hogy elég lesz néhány nap múlva újra megvizsgálnom.

A Madagaszkár 2. óta voltunk még egyszer moziban, de azt sokkal kevésbé élvezte, így úgy döntöttem, hogy legalább még egy évet várunk, mire legközelebb elmegyünk, mert bár nem lett semmi testi baja a mi Szemünkfényének, én mégis úgy érzem, hogy korai volt még a mozilátogatás. Túl hangos, túl vibráló, túl széles, túl sok egy kisgyereknek. Nem marad le semmiről, ha mozi helyett még diafilmezünk, mesekönyvezünk vagy DVD-t nézünk. Ha nagyon hiányzik, pattogatott kukoricát itthon is tudunk sütni és mesefilm nézés közben még hozzám is bújhat az én Egyetlenem, ha esetleg a Mama kicsit félne valamelyik izgalmasabb jelenetnél...

A bejegyzés trackback címe:

https://proba-babak.blog.hu/api/trackback/id/tr39892117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fel-mary 2009.01.23. 09:49:28

Erről az jutott eszembe, hogy a Nagymamám egyszer elvitte két kisebb unokáját a multiplexbe a Harry Potterre. Se a mama, se a gyerekek nem jártak még ilyen moziba, úgyhogy nagy élményre számítottak.
Az első élmény az árak voltak: a nagymamám ui. még olyan mozin szocializálódott, ahol van nyugdíjas és diákjegy, sőt, bizonyos életkor alatt ingyenes. Nos, itt szék-szék alapon ment a jegy, vagyis 0-99 éves korig 1500 Ft.
Aztán ámultak nagyokat, hogy mekkora a vászon, de akkor ámultak igazán, amikor hirtelen mindenhonnan jött a hang, és a mama is, meg a gyerekek is majd' meg süketültek. A gyerekek ennek tetejébe még nagyon féltek is, a légkondi pedig ment ezerrel, úgyhogy jól meg is fáztak.
A nagymamám ennek folyományaként úgy van vele, hogy az igazi moziélmény mégis csak az ő falujában lévő, a művelődési házban iskolai székeken végignézett, pattogó fekete-fehér film, lehetőleg a Körhinta vagy az Egy talpalatnyi föld, de nem kell multiplex.

Én egyébként nagyon ritkán járok moziba, egyszerűen nincs az a film, amiért úgy érezném, hogy érdemes elmennem. Az utolsó film, amire úgy gondolom, megérte beülni, az a Hölgyek levendulában volt, igaz, nem multiban néztem, hanem a Művészmoziban, vagy 4 éve is van már. Ajánlom mindenkinek, bár talán nem pasival, hanem barátnővel.

Próba-Bébi 2009.01.23. 15:16:11

Szegény Nagyid! Gondolom maga a film okozta sokk már csak hab volt a tortán! Ezt a filmet nem engedném megnézni 12 év alatt, minimum.

Fel-mary 2009.01.23. 16:12:06

Szerintem amúgy én meg azuram vagyunk az egyetlenek széles a világon, akik egyetlen részt sem láttak/olvastak a Harry Potterből, így ehhez sajnos nem tudok mit hozzátenni, de azért ritkán találni manapság olyan mesét, "amire" nyudodt szívvel bíznám a gyerekemet.
Valahol hallottam, hogy a népmeséknek nagyon egyszerű, de szigorú szabályrendszere volt, és ez mind a gyerek aktuális érzelmi fejlődési stádiumát szolgálta. Pl. kristálytiszta jellemek vannak benne, valaki vagy jó, vagy rossz. A rossz mindig ármánykodik, de ezért elnyeri a büntetését, és eljön a világbéke. Mint a brazil szappanoperákban :-). De pl. a modern meseírók sorozatosan megszegik a szabályokat, ld. pl Tom és Jarry, ott ki a jó és ki a rossz? Vagy pl a Sárkány a Shrekben? A sárkány csak rossz lehet, nem? És mégsem... na mindegy, szóval ezeket a modern meséket egy kisgyerek még állítólag nem tudja feldolgozni, megérteni...
Nekünk még van pár évünk szerencsére eddig a témakörig, jelenleg azt tanuljuk, hogy megmutassa a könyvben a kacsát, cicát, nyuszit...

T-eszter 2009.01.23. 20:37:08

nem minden mese, ami animáció (avagy rajzfilm), na ezért nem tudod, hogy a sárkány jó avagy rossz. Én nagyon rá vagyok pörögve a mese témára, mert sztem nagyon de nagyon sokat alakítanak a gyereken. Nálunk a tévézés is igen szigorú, mivel apa függő, ezért van, de csak a nappaliban, a hálóban nem lehet. Sőt, most váltunk, projektorra, aminek az az előnye, hogy nem lehet csak úgy "5 percre" leülni elé, és kapcsolgatni. Azon megnézel egy filmet, vagy adott műsort,és kész.

bölcsésztanár 2009.01.24. 16:20:47

Nagyon érdekes dolgokat írtok itt, én is szoktam ilyeneken gondolkodni.
Azt olvastam egyszer valamelyik Vekerdy-könyvben, hogy egy 3 évesnek se biztos, hogy való a diavetítés (!!!). Mert a mese hallgatásakor nem tud olyat elképzelni, ami nagyon ijesztő lenne, viszont a képek tudnak olyan félelmetesek lenni, hogy megzavarják.

A népmese azért sokkal jobb, mint a műmese, mert archetipikus szereplők és cselekmények vannak benne, vagyis olyan dolgok, amik az emberiség alapvető tudását tartalmazzák, és ez gyerekek számára is feldolgozható. A félelmeit megjeleníti a sárkány és a boszi, és ha néven vannak nevezve, szembe lehet velük szállni.
Ugyanakkor az olyan mesék, mint Bartos Erikáé, a kisebbeknek segítenek feldolgozni a mindennapi eseményeket.

Mi DVD-n nézünk Kisvakondot, Magyar népmeséket, Vukot és Süsüt, meg a Mesetv filmjeit. Meg vetítünk is. Fontos, hogy kapjon mellé magyarázatot, ha először néz valamit.

Decemberben viszont elvitte a 3,5 éves fiamat a keresztanyja a Cincin lovagra, mert az ő 6 éves lánya már érti, a fiamban viszont kaotikus, gigantikus, feldolgozhatatlan képek maradtak csak meg. Szerintem maradandó károsodás nem érte, de neki még korai volt.

T-eszter 2009.01.24. 22:16:10

Mi is láttuk a Cincin lovagot. Nekem - felnőtt fejjel - tetszett, hogy a karakterek nem voltak egyértelműen negatívak, vagy pozitívak, sőt. Alapvetően azt akarta megmutatni, hogy bárki eltávelyedhet (legalábbis szerintem), viszont nem tudom, hogy az a korosztály, akinek maga a történet és a képi világ szól, az meg tudja-e érteni az ilyen összetett karaktereket. Én úgy tippelném, hogy nem. Ezzel együtt érdekesnek találtam, filmként, nem mesében még jó is lehet kamaszoknak, de egy kamasz meg nem biztos, hogy nekilát egy mesefilmnek. Szóval... vegyes.

És ha már írok, akkor Harry Potter. Én rajongója vagyok, de nem a filmeknek. A film miatt nem olvastam el jó darabig egyik kötetet sem - mert tök gagyi volt - aztán egyszer unalmamban egy nyaraláson angolul nekivágtam és rajongó, sőt, függő lettem. Amint megjelent angolul, már olvastam is. Sztem zseniális, én igyekszem majd évről évre újabb résszel megismertetni a kölköt, mert minden részben van szerintem az életkorának megfelelő, feldolgozható és feldolgozandó probléma. Az elején még szinte gyermeteg kalandok, némi veszéllyel fűszerezve, aztán egyre súlyosabb döntések és traumák érik. Végül is HP 10 éves, amikor "elsős lesz"? és talán 17, amikor végez. A halál, árulás, mindenki által üldöztetés és az egyre erősebb gonosz képe a végén bontakozik ki csak igazán.
Azt gondolom nagyon jó beszélgetésalapokat adhat, de persze csak mindent a maga idejében.

bölcsésztanár 2009.01.24. 23:32:37

Hát ja.
Harry Potter. Én is faltam egy ideig, de szerintem nem tízéveseknek való. Viszont ők olvassák, meg még fiatalabbak is, sajnos.
A filmek szerintem nem rosszak, de gyereket nem vinnék el egyikre sem, mert rögtön az első rész tartalmaz meglehetősen brutál jeleneteket, nekem konkrétan gyerekkorom horrorjai jutottak eszembe.
A többiről nem is beszélve.

Viszont vannak sokkal jobb gyerekkönyvek szerintem, amik nem ennyire pörgősek, sem akciódúsak, mágia sem fordul elő bennük, de lekötik a fantáziát és a gyerekek által tapasztalt világot jelenítik meg. Lehet, hogy a Lassie-félék már elavultak, de azért van még jó irodalom.

T-eszter!
Érdekel, hogy mire gondolsz a jó beszélgetésalap alatt. Sejtem, hogy a barátság, önfeláldozás, a szeretet hatalma, egyéb szép dolgok jönnének szóba, de sajna nem lehet kikerülni a többit sem.
Én pl. nem szívesen vitatnám meg a gyerekemmel az agyba férkőzött kígyó-gonosz problematikáját, vagy az üvegekben úszó agyakat, amik leteperik az embert. Azt sem gondolom, hogy érdemes lenne HP-stílusban megvitatni a halált, amely egy varázsszóra bekövetkezhet. És biztos, hogy rosszul fogom érezni magam, ha esetleg előjön a kiskamasz gyerekem rémálmában Voldemort, ahogy az unikornis-vért issza vagy ahogy a temetőben próbál alakot ölteni. Vagy a dementorok. Vagy hasonló sötét dolgok.
Lehet vitázni.

Tapasztalatom ugyan kevés, de pl amikor gimiben tanítottam, beszélgettünk a 16 évesekkel a filmekről. Divat horrort nézni, de bevallották, hogy rémálmaik vannak tőle. Úgyhogy analógiás alapon gondolom, hogy a kicsikkel sincs másképp.

Próba-Bébi 2009.01.26. 20:43:12

Nagyon elgondolkodtató, amit írtok. Amikor a Nagynak (5 éves, ugye) magyar népmesét/meséket olvasok fel, sokszor én sem értem, hogy mire is akartak kilyukadni, miről is szól a mese tulajdonképpen (mindig megy a nagy vándorlás, mindig megjelenik valamilyen csodaképességgel rendelkező állat, stb.). Nem mondom, hogy mindegyik ilyen, de mostanában valahogy ilyen "érthetetlen" mesékbe botlok. Az igaz, hogy a karakterek, szereplők elég egyértelműen besorolhatóak ide vagy oda, és lehet abban vmi, amit FMary írt, hogy pont ezért könnyen érthető és így fejleszt jól, de.... Mi azt tanítjuk a Nagynak (is), hogy senkit sem szabad elítélni, ha rosszat tesz, mert egyrészt nem mindig az Ő hibája, és még meg is változhat. Ugyanígy igaz a fordítottja is, vagyis a jó emberek is követnek el hibákat vagy épp tesznek rossz fát a tűzre.

bölcsésztanár 2009.01.28. 14:00:32

P-B,
Jó, hogy toleranciára, megértésre és empátiára neveled a gyerekeket, de azt azért mondom, hogy ilyen kicsi korban még nincs meg a gyerekekben az a képesség, ami lehetővé teszi, hogy az embereket komplex módon lássák.(Őszintén szólva én sem vagyok képes azt mondani a gyerekemnek, mikor a játszón nem lehet leülni a padra, mert szétverték, vagy látjuk, hogy a mászókák kukimintásra vannak pingálva, hogy akik csinálták, jó emberek, csak biztos rossz napjuk volt...)

Én azért vagyok a népmesék pártján, mert azt hiszem, hogy értem őket (szerintem nagyjából azért lehet dekódolni a figurák cselekedeteit - mindenki életében előforduló nehézségek, kihívások, jó élmények vannak elmondva szimbólumok segítségével), abban pedig biztos vagyok, hogy a gyerekek értik őket.

Próba-Bébi 2009.01.28. 15:09:08

bt: tegnap megnézte a nagyobbik Lányom A két aranyhajú fiú c. magyar népmesét. volt benne csecsemő élve eltemetés, 4-felé vágás, stb. kérdeztem Tőle, hogy miről szólt?: arról, hogy nem szabad a kisbabákat eltemetni. tetszett?: tetszett, de az elején nagyon féltem, hogy meghaltak a kisbabák, de aztán jó, hogy nem. és ennél többet nem értett meg belőle, viszont végig az ölemben ült és a körmeit piszkálgatta, úgy izgult. tudom, hogy minden csak nézőpont kérdése, de nekem kicsit "erőszakosak" a magyar népmesék (nyilván nem mindegyik) és a Nagy még soha nem kérte, hogy megnézhesse, meghallgathassa őket újra. ha nem képesek az embereket komplex módon értelmezni, akkor hogyan fejtik meg a mögöttes üzenetét egy-egy ilyen mesének?

Fel-mary 2009.01.28. 16:30:24

De jó lenne erről a témáról valami pszichológussal beszélgetni. (Nem Csernussal :-))) Mert ez engem is érdekel: vajon miért olyan erőszakosak a népmesék (én pl. emlékszem egyre, amiben feldarabolták a lányokat, és a padláson dugták el a testrészeket).
Ugyanakkor pedig bt-nek sztem is igaza van abban, hogy a kicsik még nem képesek komplex személyiségeket értelmezni - ebből kifolyólag nem értik, hogy a sárkány hogy lehet jó a Shrekben...

Levente, Csanád, Csenge, Vali 2009.01.28. 17:55:38

Még nem olvastam végig a Bettelheim részletet (A mese bűvöletére is ácsingózok, csak soha nincs rá időm), így nem tudom, szó esik-e benne arról, mekkora különbség van egy kicsi számára a mesélt és a látott mese között.
Ovis korban inkább az előbbire szavaznék - mert a gyerek a szóban hallott meséhez csak annyi képet alkot, amennyi éppen jólesik neki. Amennyit a saját ismereteinek, képzeletének megfelelően el tud viselni.
A gyerek számára a népmesék nem a naturalista filmek nyelvét beszélik. Ő nem képzeli el úgy (vagy egyáltalán nem, hisz kevés ismerete van még a halálról, temetésről) a babák eltemetését, vagy azt, hogy a farkas felfalja a nagymamát, ahogy azt rajzfilmen egy felnőtt rajzolja.
Semmiképpen nem fogja naturalista módon részletezni, vagy túlszínezni, legtöbbször átsiklik rajta (Vekerdy).
Én is ezt tapasztalom.

Levente, Csanád, Csenge, Vali 2009.01.28. 17:59:40

És igazat adok bt-nek abban, hogy még nem tudnak komplexen szemlélni - nekik tiszta karakterek léteznek, olyanok, mint a népmesében.
Azt, hogy némely mesében a jóról közben rossz is kiderül vagy fordítva végképp nem tudják hova tenni, csak zavart okoz a számukra.

Fel-mary 2009.01.28. 18:28:40

Bettelheim abszolut a szóban hallott mesére szavaz.

Fel-mary 2009.01.28. 19:02:48

Fel-Mary: végigolvastam, amit küldtél. nagyon érdekes és tanulságos, többször el fogom még olvasni, de már most látom, hogy továbbra is az illusztráció nélküli népmesés könyvből fogok olvasni és nem féltem a Lányokat a félelemtől a saját félelmeim miatt... Köszi a tanulmányt!

Próba-Bébi 2009.01.28. 19:03:34

Bocs, Fel_Mary, PB voltam az imént... :)

T-eszter 2009.01.28. 20:01:38

bt, nem felejtettem ám el, hogy én még lógok egy válasszal :)

T-eszter 2009.01.28. 20:04:24

népmesékhez egy gyorsat: nem lehet, hogy azok eredetileg felnőtteknek szólnak? tűz körüli, vagy fonóbéli mesék.

bölcsésztanár 2009.01.28. 21:18:04

De igen. Felnőttek hagyományozták, alakították, mesélték egymásnak. Csak a modern világban (kb. 19. sz. közepe óta) a gyerekek kiváltsága a mese, de én úgy tudom, hogy a természeti népeknél még most is mesélnek a felnőttek egymásnak. Nálunk, a nyugati civilizációban a tudomány kiszorította a "lélek" tudását a világról. Látszik is, jól élnek belőle a pszichológusok. - ez csak magánvélemény.

Felnőttmesékről meg annyit, hogy szerintem a Shrek pl. tipikus felnőtt mese, egy gyerek meg se ért egy csomó utalást, én meg betegre röhögöm magam. Merthogy azoknak a meséknek a paródiája, amiket a gyerekek primér kell, hogy megkapjanak. Nem is fogják fel, hogy mi a paródia. (Ráadásul teletűzdelve olyan utalásokkal, amik a mesevilágon kívüliek, és szintén felnőtteket céloznak.)

Emlékeztem én is erre a Bettelheim-könyvre, csak meglehetősen régen olvastam. Hát, itt tényleg minden le van írva, amit problémaként felvetettetek.

A brutális eseményekről meg annyit, hogy azért a gyerekekben ez mind megvan. Nagyot néztem pl, mikor a fiam életében először látott szöcskét, csodáltuk, néztük az apjával, magyaráztunk lelkesen, mire a 2,5 éves fiam nemes egyszerűséggel agyontaposta az állatot. És persze a bábokat is feldarabolja, földhöz ütögeti, miegymás.
Szóval van oka, célja, értelme az összes népmesének. És fejlesztő, emberépítő pozitív hatása.

Ha nem akarjátok nézni, ne nézzétek, mesélje anya, és kizárólag azt, amit ő is ért és szeret, mert akkor tud kérdésekre válaszolni.

Eszembe jutott még a műmesékről, hogy engem már gyerekkoromban is kifejezetten idegesítettek az ilyen mesék, mint a Futrinka utca, Kockásfülű nyúl, Bob és Bobek, mert annyira idétlennek tartottam őket kb. 4 éves koromtól.
Van persze jó műmese is, de nagyon ritka. A legtöbbön átsüt a felnőtt izzadtságszaga, amivel megpróbálja didaktikus módon belenyomni a gyerek fejébe a tanulságot.

clarissima 2009.01.28. 22:04:58

Nekem ez a kérdés most nagyon terítéken van, a 8 és 5 évesemet vinném először, de a most futó amerikai animációktól nagyon fázom, nem tartom ezeket meséknek, sem művészetnek, inkább marketingtevékenységek, vagy mik.

Amit a népmesékről írsz Bölcsésztanár, az pont úgy van sztem, bár én is az vagyok- b.t. - így nagyjából egy kultúrkörben gondolkodunk.

Ilyenek különben a Grimm-mesék és társaik, hiába brutális itt-ot, a halál, kegyetlenség, árulás az élet veljárói, ha ilyen módon ismerkedik velük a gyerek, nem kell azt mondanunk a burában nevelt gyermekünknek: tudod nem minden bácsi aranyos...

Másik segítség a gyermeki psziché fejlődésében: emberi alaptulajdonságokat ismerhet meg, a lusta, a hamis (szegény rókák!), a hazug, a becsületes stb. Amikor végül a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig megbűnhődik, akkor egyben értéket is közvetít, helyreáll a rend.
uff.

ps. Segítsetek filmet választani, szempontok: ne legyen hosszú, lehetőleg magyar v. közép-európai legyen és budapesti moziban játsszák.

Próba-Bébi 2009.01.29. 11:01:05

Mit olvassunk a 2-3 éves gyerekeknek?
Gyermek fejlődése Az a gyermek, aki beleszületik a könyvkultúrába, már maga is szívesen forgat könyveket már 2 éves kora körül. Erre a legalkalmasabb ebben az életkorban a tárgyképeskönyv (keménylapos, egy-egy oldalán egy-egy ismert tárgy látható, határozott körvonalakkal).
Ennek forgatása során egyre többször éri őt a ráismerés öröme, amikor pl. séta közben lát egy lovat, autót, emeletes házat, amikor a nagymama hoz neki egy almát. Felhőtlen örömként éli meg, hogy amit "olvasott", azt a valóságban is láthatta. Sokszor a dolgok nevét is ezen képek alapján tanulják meg.
A 2-3 éves gyermekeket a vershallgatás ragadja meg a legjobban, ám ekkor a ritmus és a zeneiség hat rájuk, nem a rím. A rím majd csak 4-5 éves korban kezdi foglalkoztatni őket - sok gyermek "költ" verseket. A ritmus és a rím iránti fogékonyságnak pszichológiai okai is vannak: a hangzások, melyeket a rímben felfedez, könnyen válnak a megfelelő indulatok és hangulatok hordozóivá. A ritmus viszont fontos tényezője különféle mozgásos sémáknak (pl. Hangulatot kifejező mozgásoknak: örömükben páros lábbal ugrálnak a földön, vagy idegességükben himbálják magukat). Ebben a korban a mozgás játssza életükben az egyik legnagyobb szerepet. A vers tartalma még mindig nem fontos ebben az életkorban.

Ennek a korosztálynak érdekes lehet:
- Gazdag Erzsi: Volt egyszer egy Mesebolt című mondókás-versikés könyve,
- Kányádi Sándor verseskötetei, a Kicsiny legény, nagy tarisznya, a Fából vaskarika, Farkasűző furulya, Három bárány.
- Weöres Sándor gyermekversei természetesen kihagyhatatlanok, csak hogy néhány kötetet említsek: Zimzizim, Gyümölcskosár, Bóbita, A tarka forgó.
- Érdekes gyűjtemény a Hóc, hóc, katona.
- Bölcsődések verseskönyve, mely a Móra Ferenc Könyvkiadóban jelent meg, és rövid rímes, ritmikus versikéket tartalmaz, melyek könnyen tanulhatók később, ha már tudnak beszélni.


Láncos Sára
alternatív pedagógus

Próba-Bébi 2009.01.29. 11:02:24

Mit olvassunk a gyerekeknek? II. rész - 4-7 éves korsztály
Gyermek fejlődése Összeállításunk folytatásában a 4-5, illetve a 6-7 éves gyermekek számára ajánlunk értékes, a korosztályuk igényeinek megfelelő olvasmányokat.
4-5 évesek
4-5 éves korban a figyelmüket az ismeretlen dolgok képes ábrázolása köti le, például egy krokodil, vagy a léggömbök az égen. Meglepődnek, ha ezen nem mindennapi dolgokkal találkozni tudnak (pl. állatkertben).
Ha felnőtt olvassa nekik a mesét, megjegyzik azt, és már maguk is "hangosan olvasnak", mondogatják a történeteket a képeket nézegetve. Nagyon fontos ebben a szituációban, hogy a kisgyermek tudja, hogy mi fog történni, és úgy is alakuljon minden, ahogy ő várta. Ebben az életkorban óriási igényük van a mesehallgatásra. Fontossá válnak számukra saját és szüleik életéről szóló történetek. Nagyobb igényük van a leíró, jellemző részek hallgatására, mint a párbeszédekre, ezáltal szilárdulnak meg élményei a világról. Vonzza őket a csodák világa, melyben minden mindenné alakulhat, bármivel bármi megtörténhet.
Teljesen elvarázsolják őket Andersen meséi, A rút kiskacsa, a Borsószem hercegkisasszony, A kiskondás, A császár új ruhája, A rendíthetetlen ólomkatona. Ismert a filmekből, ám könyvben is megjelent Lyman Frank Baum Óz, a csodák csodája, később az Óz, a nagy varázsló című művei. A mostani anyukák és apukák gyermekkori kedvencei közt tarthatjuk számon a mára klasszikussá vált Csukás István-könyveket, melyek "örökzöldek": Pom-Pom meséit, valamint a Keménykalap és Krumpliorrot. Felejthetetlenek azt hiszem a Grimm-testvérek meséi, a Holle anyó, a Hüvelyk Matyi, a Csipkerózsika. Talán kevesen tudják, hogy a híressé vált Asterix-filmek eredetije René Goscinny: Asterix című könyvéből készült, s hogy ugyanő írta A kis Nicolas, valamint A kis Nicolas nyaral című gyermekkönyveket. Talán a filmek kedvet csinálnak a mesehallgatáshoz. Hangjátékon is megjelent jó húsz évvel ezelőtt Török Sándor Kököjszi és Bobojszája. A történet folytatása a Gilikotiban olvasható, melyben a törpék már nem Andrissal, hanem annak húgával, Pannival utaznak. Lázár Ervin könyvei is fantasztikusak, csak hogy néhányat kiemeljek: A nagyravágyó feketerigó, A kisfiú meg az oroszlánok, A Hétfejű Tündér, Szegény Dzsoni és Árnika, A manógyár, stb. S végezetül, nem lenne szabad kihagyni Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese cím alatt megjelent gyűjteményét a felsorolásból.
6-7 évesek
A 6-7 éves iskolások már túlléptek a helyzetükből adódó kiszolgáltatottság érzésén, de még kísért az emlék. Sokszor mondogatják feszültség-levezetésképpen az "Amikor még kicsi voltam..." és az ehhez hasonló mondatokat. Ebben az életkorban kezd kialakulni bennük a dolgok megismeréséhez és "helyre tevéséhez" szükséges mérce első foka. Felfedezik a dolgok két pólusát, ám magukhoz viszonyítanak. Olvasmányaikban kedvelik az ismétlődéseket, szerkezetben, stílusban, verbális fordulatokban, mert ez az ismétlés számukra folyamatosságot és biztonságot ad. A rítus számukra nagyon fontos.
A 6-7 évesek nagy valószínűséggel rajonganának Lewis Caroll: Alice Csodaországban, Alice Tükörországban című könyveiért. Végtelenül bájos történetek ezek a gyermek saját kicsiségével folytatott küzdelméről, az ő küzdelmükről. Janikovszky Éva Akár hiszed, akár nem, Ha én felnőtt volnék, Már iskolás vagyok gyermekkötetei, Réber László rajzaival szintén nagyszerűen tükrözik a gyermekben alakuló mércét. Nem véletlen, hiszen a szerző gyermekpszichológiával is foglalkozott, így nagyszerűen tudta, mire van szükségük. Rajzfilmről lehet inkább ismerős Selma Lagerlöf Nils Holgersson csodálatos utazása, melyben szintén fantasztikus kalandokat él át a főszereplő kisfiú, aki gúnárja hátán utazik a vadlibákkal.

Láncos Sára
alternatív pedagógus

bölcsésztanár 2009.01.30. 17:18:27

Hú, ez nem semmi.
Eszembe jutott, mekkorákat vonyítottunk ált. isk. másodikban, mikor a napköziben a tanítónéni A kis Nicolas-ból olvasott. Sose felejtem el.
Vagy a Szegény Dzsoni és Árnikát, amit bakeliten hallgattam, Törőcsik volt a banya.

Clarissima,
Miért szeretnéd feltétlenül elvinni a gyerekeket moziba? Fognak úgyis eleget járni. Az élmény miatt? Akkor már inkább a színház egy olyan darabbal, ami tényleg nekik szól.
Régebben néhány art mozi vetített "retró" Misi mókus kalandjait, Tüskevárat, meg ilyeneket. Most nem tudom, mi a helyzet.

clarissima 2009.02.01. 23:14:37

Mindenáron nem akarom elvinni őket, mondtam, a nagyobb már 8 éves, sose volt még. Hát, talán inkábbb az élmény. De igazad van, lehet, Csodák Palotája lesz belőle. Talán valamiféle elvárásnak akarok megfelelni, hogy ez is meglegyen, vagy hogy velem éljék át először, ne az osztálytársakkal, így kijöhetünk, ha félnek, ölembe vehetem őket, megbeszélhetjük stb. De gagyira nem megyek, csak ha találok valami igényesebb mesefilmet. Köszi bölcsésztanár!