Próbababák

Elköltöztünk! Új címünk: http://proba-babak.freeblog.hu/

Utolsó kommentek

Címkék

Címkefelhő

Anyatej mindenáron

2009.01.16. 09:00 - Próba-Bébi

Címkék: szoptatás imádjuk bármely korosztály

A lenti írást bedinának köszönhetjük:

Már nem szopizunk... Nehezebb volt abbahagyni, mint gondoltam volna, annak ellenére, hogy még a csapból is a szoptatási problémák folynak. Probléma, ha szoptatni, kell, ha nem tudunk, ha nincs elég, vagy ha túl sok a tej... és még sorolhatnám. Amikor berobbantak a hetvenes években a "korszerű" tápszerek, és felváltották a feles-negyedes tej térhódítását, valahogy háttérbe szorult a szoptatás. Most éljük az újravirágzását, hiszen végre rájöttek az orvosok, a pszichológusok és a közízlést befolyásoló média is, hogy a babának is jobb, a mamának is jobb, ha amíg csak lehet anyatejjel etetjük a picit.

Sokszor találkoztam olyan példával, amikor a mamán látszott az elutasítás, zavarta a saját megnövekedett mellének a látványa, a funkciója, és hiába volt tengernyi teje, valahogy mégsem ment a szoptatás... A baba nem tudta jól bekapni, csak nyammogott, és a végén még ki is sebesedett a bimbó, ami "pokolian" fájt. A lélek megoldotta, hogy ne kelljen szoptatni! És ez nem egyedülálló probléma, hiszen sokan féltik a mellüket, a szilikont, a bőrüket, és még sorolhatnám milyen téveszmék uralják a mai anyukákat, aminek sajnos a kisbabák isszák (vagyis inkább nem isszák..) meg a levét!
 

És az ellenpélda: kedves barátnőm kisfia sajnos egy hónappal korábban született meg aminek következtében a tejbelövellés nem volt olyan intenzív, és a tej mennyisége igencsak kevés volt a pici hatalmas étvágyához. A lelkes anyuka szinte egész nap csak szoptatott, hogy a kellő inspirációt megkapja melle, sokat ivott, természetesen a patikában kapható Laktoherb szoptatós teával is kísérletezett, de a várt hatás csak nem akart mutatkozni. Dicséretére legyen mondva, nem adta fel, hanem egy hónap elkeseredett küzdelem után leült a számítógép elé, és fáradtságot nem kímélve kinyomozta, mi az a csodaszer, ami segíthet az Ő problémáján. Amerikában talált rá a megfelelő termékcsaládra. Megrendelte a kapszulát, ami a leírtak szerint valóban 48 órán belül megindította a tejtermelést, a kisbaba sírás helyett végre jóllakottan szundíthatott el, súlygyarapodása beindult, végre éjszaka is aludt, és a mamát is hagyta pihenni. Kisfiát két és fél évesen alig lehetett leszoktatni a ciciről, annyit tejet és szeretetet, nyugalmat és törődést kapott. Ők is akkor hagyták abba, amikor a fáradt, és ezért nyűgös fiatalember már társaságban is automatikusan odabújt a mamához, és felhúzva a pólóját önállóan rácsatlakozott a "töltőre", hogy megnyugvást, és finom tejecskét kapjon!
 

A termék a Motherlove Herbal Company által forgalmazott More Milk Plus kapszula, amely 100%-ban növényi eredetű összetevőket tartalmaz (görögszéna mag, benedekfű levél, csalánlevél, édeskömény mag). Adagolása egyszerű: 80 kg testsúly alatt napi 4-szer 1 , 80 kg fölött 3-szor 2 kapszulát kell bevenni. Ha a tejtermelés beindul, javasolt napi egy-két kapszulával segíteni a mennyiség fenntartását. Természetesen elengedhetetlen a napi két-három liter folyadék bevitele, mert enélkül még a varázsszerek is tehetetlenek!
Amivel számomra legtöbbet jelentette a kapszula, az a betegségek alatti szoptatások megoldása volt. Mint köztudott, gyógyszert szoptatás alatt nem igazán javasolt szedni, igen szűk a bevehető szerek listája. Ezért minden ilyen állapotot gyógyszeres segítség nélkül kell egy kismamának kihevernie, számítva a terhességi vitamin által nyújtott támogatásra, egy kis plusz C-vitaminra, és kitartásra. Sajnos több gyomorvírust elkaptam, ami hányással hasmenéssel járt, és ez aztán igazán kiveszi az ember erejét, felborítja a folyadékháztartását.

Az orvos szerint a máj kb. három napig elegendő tápanyagot raktároz, ami a tejtermeléshez kell, ezért nekem csak a folyadékutánpótlásra kellett figyelnem, és természetesen ilyenkor emelt mennyiségben szedni a tejtermelés segítő csodakapszulát, mire kiürült volna a tartalékom, már újra tudtam enni, és a kisbabám észre sem vette a különbséget! Amikor Ő volt beteg, és anyatejen kívül nem fogadott el semmit, akkor is megemeltem a beszedett mennyiséget néhány napig, hogy ki tudjam elégíteni az étvágyát. Hát, így működik... És jól működik! Ára sajnos igen borsos, de a mai világban sajnos ebbe bele kell törődni, ami jó, annak elkérik az árát... Mivel a tápszerekért is vagyonokat kell kifizetni, mégis megéri inkább hozzásegíteni a természetet ahhoz, amire való, a tejtermeléshez.

Számomra nem volt kétséges, hogy megveszem és beszedem. A kapszula szedését akkor kezdtem hanyagolni, amikor már biztosan ment a hozzátáplálás, és véglegesen a kisfiam egy éves korára hagytam abba. Másfél évig szoptattam, amivel úgy érzem, igencsak túlteljesítettem a szakirodalomban leírt fél éves minimum időtartamot, és ezzel remélem elértem, hogy minél kevesebb allergénnel találkozzon pici korában az emésztőrendszere.
Az említett anyuka a termék sikerén felbuzdulva céget alapított, és a termékcsalád magyarországi kizárólagos képviselőjeként már nagyon sok babán és mamán segített, és segít! A cég honlapján lehet érdeklődni, segítséget, tanácsot kérni, és rendelni is ebből a csodaszerből : www.boldogmama.hu

Kívánom mindenkinek, hogy a szoptatás legyen szép és hosszan tartó élmény babának, mamának egyaránt, hiszen ennél jobbat nem adhatunk gyermekünknek, mint önzetlen szeretetünket, törődésünket, gondoskodásunkat, és sok-sok finom tejecskét!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://proba-babak.blog.hu/api/trackback/id/tr69874746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fel-mary 2009.01.16. 09:49:58

Ó igen. Rátapintottál a lényegre. Szívügyem a szoptatás kérdése, mert nyilvánvalóan a legjobb, amit a babával tehetünk, hogy szoptatunk. Nem tudom megérteni azokat, akik esztétikai, vagy kényelmi (?) szempontból meg sem próbálnak szoptatni, bár szebb és kényelmesebb megoldást el sem tudok képzelni a baba táplálására.
Nekem szerencsém volt: tényleg semmi problémám nem volt a szoptatással (ennyi "járt" nekem egy elcseszett szülés után), de sok anyukával találkoztam, akik bizony megszenvedték a szoptatást. A kislányom szobatársa a korán egy olyan baba volt, aki túl picurka volt ahhoz, hogy rendesen tudjon szopizni, és bár az anyukájának rengeteg teje volt, végül a lefejt tejet mégis cumisüvegből kapta a babó. Ezért az anyukája minden etetéskor először fél órát küzdött a szopival, majd cumisüvegből odaadta neki a tejet. Ez a kórházban még hagyján volt, mert az etetések közti időben más dolga úgysem volt, mint fejni, de amikor hazamentek, a kisasszony még mindig nem tudott rendesen szopizni, így anyukája minden etetésre kellett, hogy fejjen, majd próbálkozott a szopival, végül a cumival. Éjjel-nappal, két hónapig. Akkor lett a kislány elég erős a szopihoz, amit azóta is rendületlenül művel, szeret, élvez. Azt hiszem, az anyuka és a baba kitartása példa értékű - sajnos én nem vagyok biztos benne, hogy nekem ment volna.
A másik sztori egy kolléganőmmel esett meg, akinek sajnos nem fejlődött megfelelően a babája, hat hetesen még nagyon picurka volt. A védőnő és az orvos persze rögtön tápszert javasolt, de a kolléganőm nem akarta, ellenben hívott egy szoptatási tanácsadót, aki azt javasolta neki, hogy az addigi 3 órás szopik helyett térjenek át az igény szerinti szopira. Ezután ha a kisbaba nyekkent egyet, az anyukája rögtön mellre tette, ami azért valljuk be, elég megterhelő, főleg, mivel a baba nagyon keveset aludt nappal, de az éjszakák sem voltak jobbak. Azt mesélte a kolléganőm, hogy már azt sem tudja, hányszor kel fel éjjelente.
A stratégia mindenesetre hatásos volt, mert beindult a hízás, és bár sűrűn evett a baba keveset, de úgy látszik, neki így volt jó. A tápszert pedig "megúszták", most már ők is hozzátáplálnak, vagyis első a szopi, utána a többi étel.

Fel-mary 2009.01.16. 09:57:32

Még egy dolog: szerintem az "igény szerinti szoptatás" legyen inkább IGÉNYEINK szerinti szoptatás. Én pl. 9 hónap után baromira belefáradtam az éjszakai szopikba, ezért leszoktunk róla. Nem a lányom döntött így, de nekem biztos előnyömre vált, hogy nem ébred fel 3-szor is szopizni, hanem hellyel-közzel átalussza az éjszakákat. Vagy szerintem az sem baj, ha azért bizonyos rendszert próbálunk a szoptatásokba építeni, nem ragaszkodunk a 3 órához, de azért nem tömjük a mellünket a gyerek szájába rögtön az első nyekkenésre, hátha megtanul másképp is megnyugodni/elaludni, mert a vég nélküli szoptatás is megerőltető lehet. Nekem amúgy az is fontos volt, hogy 8-9 hónapos kora körülre már 1-1 szopi kimaradjon, de ezt csak úgy tudtam elérni hogy szoptatás ELŐTT adtam neki enni, és amikor már elég sokat evett, nem kínáltam meg tejjel. Most ott tartunk, hogy már csak egy nappali szopi van, persze, reggel-este ugyanúgy kap. Ez így jó nekem, ő pedig kiegyensúlyozottnak tűnik, úgyhogy szerintem ez a módszer nálunk bevált.
Végül pedig: ha mégsem megy a szoptatás minden jószándékunk ellenére, szerintem azon sem kell görcsölni, sok boldog baba nőtt fel tápszeren is.

bölcsésztanár 2009.01.16. 20:13:53

Hát ja. Rázós dolog az elválasztás, de én is most elkezdem majd, pedig olyan édes a leány, mikor 5 foggal mondja, hogy SZOP SZOP, KÉJEK. De hát már 17 hónapos, és tényleg nagyon fárasztó.

Próba-Bébi 2009.01.16. 22:33:57

bt: kicsit irigykedem, mert az én Kisebbikem is ennyi idős, és 9 hónaposan úgy tolta el a cicimet, hogy hosszas és kitartó próbálkozás után sem akarta többé "szívni", csak játszani Vele... fejtem, amíg jött belőle, azt elfogadta, de ez már csak pár hétig tartott. persze, nem vagyok boldogtalan, mert a Nagyot csak féléves koráig szoptattam, és ha úgy alakul, hogy lesz egy harmadik csemeténk is, akkor biztos vagyok benne, hogy olyan sokáig fogok szoptatni, mint soha azelőtt. mindig tanulok valamit, úgy érzem, hogy bedinának igaza van, amikor a kitartás és a bizalom fontosságát hangsúlyozza. én sokszor nem hittem el, hogy elég a tejem a Lányomnak, és ez biztosan nem tett jót. jobban kellett volna Benne és magamban is bízni. úgy tettem el emlékbe az Ő szoptatós 9 hónapját, mint életem egyik legszebb és legmeghittebb emlékeim egyikét. én azt hiszem, hogy a hit a szoptatásban az egyik legfontosabb kérdés. aki lélekben, gondolatban feladja, annak a teste is hasonlóképpen tesz. előbb, vagy utóbb. persze tudom, hogy van aki "valóban" nem tud valamilyen szervi baj miatt szoptatni, de sokat olvasva a témában úgy hiszem, kevés ilyen anyuka van.

bölcsésztanár 2009.01.17. 20:27:04

Szerencsére nem tudok a problémás szoptatás témakörben megszólalni, de azért néha csodálkozom, hogy a baráti körömben található anyukák (többnyire értelmiségiek) mennyire nem készülnek rá. A szülésre igen, aztán lesz, ahogy lesz, és hozzá nem értő csecsemős nővérek (tisztelet a kivételnek), védőnők, gyerekorvosok, rokonok tanácsai között vesznek el. Pedig mennyi felesleges tudományt tömtünk az egyetemen a hasznos mellett a fejünkbe, de erre a fontos anya-tudományra nem gondolnak sokan.
Emlékszem, mikor nagy pocakkal néztem, hogy szoptat az egyik barátném, a lelkemre kötötte, hogy műveljem ki magam szopiból, mert fog kelleni. Mondjuk nem kellett trükköznöm, de sokat segített, hogy tudtam, mi hogy működik, nem paráztam, és nem keseredtem el, hogy nincs tejem, ha a láthatólag jóllakott gyerekem üvöltött. Igény szerint szoptattam, majd belepusztultam, de aztán megszoktam ezt is, mint minden mást, ami a gyerekezéssel jár.
Azóta minden várandós ismerősnek a fejébe nyomom, hogy megbízható forrásból tájékozódjon, mert sok felesleges parát takarít meg.

linus1 2009.01.18. 21:39:56

bt: Nekem az a tapasztalatom, hogy gyerek-témában egy csomó minden nem úgy működik, mint ahogy azt az ember előre "elolvasta", "megtanulta".Én hiába olvastam előre pl. a suttogót (megjegyzem egy idő után elegem lett belőle), csak akkor értettem meg igazán, miről ír, amikor már az adottt helyzetben voltam.(pl:sírások fajtái).És hiába tudtam, hogy ahhoz, hogy elég tejünk legyen többek között oda kell figyelni, hogy sokat igyunk, együnk, pihenjünk.Nekem a 6.hétnél (nyilván a fejlődési ugrás hatására)kevésnek bizonyult a tejem.Teljesen rágörcsöltem.Pedig úgy éreztem eleget eszem, iszom stb.És napok alatt kiderült:sokkal-sokkal többet kell pihennem.Azt hittem, ennél többet nem lehet, mert hát a babának igénye van rám elég gyakran.Aztán be kellett látnom: de lehet !A tejem egyre több lett, és beállt a megfelelő mennyiség.

bölcsésztanár 2009.01.20. 14:41:16

Linus,
Persze, igazad van. Egyetlen szóval sem mondtam, hogy olvasni kéne róla. Mert az vagy úgy lesz, vagy nem, ahogy a nagykönyvben meg van írva.
Egész konkrétan arra gondoltam, hogy kérdezősködni kell barátnők, ismerősök, rokonok között, és akiben megbízik az ember, arra hallgasson vagy ne hallgasson. Emellett számomra mértékadó még a Kismama magazin és a Szoptatás-könyvük, mert amit ők írnak, eddig mindig bejött. Egyszer felhívtam egy LLL-tanácsadónőt, 4 gyerekes anyukát, ő is tudott érdemben segíteni. És persze a talpraesett, tapasztalt barátnőim. (Akkor még nem volt ennyi gyerekes közöttük, de hála Istennek bővül a kör.) Hát ennyi.
A Suttogót én is olvastam, persze nem jött be úgy semmi, ahogy ő írta, de azért segített egyben-másban, főleg később. (Hiszti legyőzése)


süti beállítások módosítása