Próbababák

Elköltöztünk! Új címünk: http://proba-babak.freeblog.hu/

Utolsó kommentek

Címkék

Címkefelhő

Dr. Miriam Stoppard: Mit tud a gyerek?

2008.11.17. 09:00 - Próba-Bébi

Címkék: könyv imádjuk bármely korosztály

Szeretek olvasni. Gyerekkönyveket és könyveket gyerekekről egyaránt, de kevés olyan kiadvány van, amit évek óta, időről-időre előveszek. Miriam Stoppard könyve ilyen. 5 évvel ezelőtt kaptam ajándékba, és nyugodtan mondhatom, hogy azóta nemhogy évszak, de hónap sem múlik el anélkül, hogy fel ne lapoznám. Olyan ez, mint a várandós anyukáknak az első 9 hónapról szóló könyv. (Én mindig előrelapoztam, hátha azzal sürgethetem az idő múlását.)

Az első rész általános, ám annál hasznosabb tanácsokkal szolgál arról, hogyan tudjuk jól tanítani, pozitívan fegyelmezni és "segítőkésszé" nevelni a gyermekünket. A második rész az egyik kedvencem. Itt a különböző "típusú" fejlődéseket mutatja be a szerző (értelmi, érzelmi, lokomóciós, szociábilis, stb.) újszülött kortól (kis ugrásokkal) egészen 3-4 éves korig egy egyszerű leírással, majd ad néhány jó tanácsot, hogy az egyes készségeket, képességeket mivel segíthetjük, hogyan fejleszthetjük. Persze az ilyen Mit tud a gyerek 1 évesen felsorolások nemcsak büszkeséggel tölthetik el az alkotópárost (vagyis Anyát és Apát), hanem rengeteg aggodalommal is tölthetik el, főleg Anyát, mert általában Ő az izgulósabb. Amikor az Én gyerekem már 3 hónappal idősebb, mégsem tud fejen átfordulni! gondolat kezd megfogalmazódni bennem, mindig arra gondolok, hogy így biztosan nem marad a gyerek. Kisebb vagy nagyobb lépésekben, de fejlődni fog. Ilyenkor a fejlesztő ötletekből kiírok pár hasznosat, ami esetleg addig nem jutott eszembe, mehet fel a hűtőszekrényajtóra és hajrá, nyugodt a lelkiismeretem. :)

A harmadik rész szintén őrült jó és megnyugtató, mert összeszedi azokat a tényezőket (nem, személyiség, stressz, szülői attitűdök, stb.), amik nagyban befolyásolják a kisbabák fejlődését. Így ha addig izgultunk, hogy a mi gyerekünk biztosan nem normális, ebben a fejezetben pár okos indokkal alá is támaszthatjuk a félelmeinket. :) Ezután egyszerű tesztek következnek a hallás, az ízérzékelés, a látás vagy épp az intelligencia vizsgálatára. Nagyon szeretem ebben a könyvben, hogy ritkán hagyja nyitva a kérdéseket, vagyis a teszteknél például leírja, hogy milyen eredménynél kell és kit felkeresnünk. Az 5. fejezet képes kis útmutató arról, milyen életkorban milyen típusú játékokkal miféle képességeket, készségeket fejleszthetünk. Szó esik még az átlagostól eltérő gyerekekről (autisták, dadogók), és végül az iskoláról is. Barátnőm a Vaterán szerzett magának harmadáron egy példányt belőle, jó szível ajánlom mindenkinek, de csak egészséges realitásérzékkel és hétköznapi könnyedséggel megfűszerezve, mert a beszédes alcím is azt mondja: JÁTÉKOS képességvizsgálatok.

A bejegyzés trackback címe:

https://proba-babak.blog.hu/api/trackback/id/tr35763707

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bölcsésztanár 2008.11.17. 14:08:09

Biztos jó lehet a könyv, de én őszintén szólva az első gyerek fél éves korában belefáradtam az ilyen típusú leírások olvasásába. Mivel tudom, hogy egészséges a gyerekem, egyszerűen csak megfigyelem, hogy mit tud és milyen kezdeményezései mutatnak előre. AZtán összehasonlítom a többi gyerekkel itt a szomszédban vagy a játszón, és mindig az derül ki, hogy ezt még nem tudja, de azt már igen. Hát ezzel sokkal előrébb vagyok, tényleg.

A fejlesztő játékok viszont jók, mert az Anya, taníts engem!-ből kb. hónapra pontosan van mindig egy-kettő, ami nem jutna eszembe, de őrült sikere szokott lenni, ha kipróbáljuk.

Miriam Stoppard egyébként klasszikus, mert amikor 14 éves voltam és anyukám ki akarta magát vágni a számára kínos helyzetből, megvette a szerző kamaszlányoknak szóló felvilágosító és tanácsadó könyvét, évekig lapozgattam, mert nagyon normális hangnemben írt mindenféle problémáról.
Van egy felnőtt nőknek szóló könyve is, azon viszont sokat röhögtem a retró fotók miatt.